Zsibó
város a mai Romániában Szilágy megyében.
Zilahtól 28 km-re északkeletre a Szamos bal partján fekszik, Hosszúújfalu, Kucsó, Szilágyróna és Szamosőrmező tartozik hozzá.
Petri Mór szerint, 1205-ben Chybur néven említik először. 1387 - SIBOTHELEKE, 1423-ban SYBO, 1460-ban pedig ZYBO néven szerepel a kordokumentumokban.
1705. november 11-én, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc sereg itt szenvedett vereséget Ludwig von Herbeville tábornagy, császári főparancsnok hadaitól. Jelentős szerepe volt Zsibó fejlődésében a Wesselényi családnak, amely már 1584-ben itt egy kastélyt épített, amelyből napjainkban csak az alap - maradványok vannak. A jelenlegi barokk stílusú kastély építése - Erdély egyik legszebbje - 1778-ban kezdődött és több mint 30 évig tartott.
A család legjelentősebb képviselője, ifjabb báró Wesselényi Miklós, aki 1796-1850 között élt. Harcolt a jobbágyok felszabadításáért, a magyar nemesi reform - ellenzék vezetőjének tekintették, harcolt a Habsburg monarchia konzervativizmusa ellen. A család birtokán bevezettek számos korszerű földművelési módszert, nemesített tehén - és lófajtákat hoztak, megkezdődött az állatok istállózott tartása, takarmányozása, lóversenyeket tartottak és megszervezték a kutyák idomítását. A hatékony gazdálkodás megszervezése következtében megindult a termékek cseréje más vidékekkel. Ezek eredménye az új kapitalista termelési viszonyok bevezetése volt, mind a birtokon, mind az úgy nevezett iparban, amelyet kézműves műhelyek, néhány kis méretű gyár jelentett, melyek közül legfontosabb a téglagyár volt, és az Egregy menti malmok.
1849. augusztus 25-én itt tette le a fegyvert Kazinczy Lajos honvéd ezredes 4000 főnyi serege. 1890. október 1-jén, megnyitják a Dés - Zsibó - Zilah vasútvonalat, amelyet néhány év múlva Nagybányáig hosszabbítanak meg. 1897-ben megnyílik Zsibón Erdély első óvodája. 1910-ben 3047 lakosából 2481 magyar és 532 román volt. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zsibói járásának székhelye volt. 2002-ben 11.306 lakosából 9.181 román, 1.503 magyar, 603 cigány és 19 egyéb nemzetiségű volt.
Jelenleg Zsibó népességének száma 11.989, amelyből 539 Kucsón, 276 Huszián, 425 Rónán és 551 Őrmezőn. Tekintettel a nemi összetételre, 5003 férfi és 5195 nő. A nemzetiségi összetételben, a románok túlnyomó többséget képeznek (80,9%), együtt élnek még magyarok (15,02%), romák (3,91%) és más nemzetiségűek (0,17%).
Felekezeti szempontból ortodox vallású 72,22%, s ezekkel jó egyetértésben él 15,29% református, l,76% görög-katolikus, 1,50% római-katolikus, 3,58% új protestáns (baptista), 2,63% pentikosztál.
Zsibó ma:
Természetes, festői környezetben, vasúti és közúti összeköttetéssel a környező nagyvárosokkal (Kolozsvár, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagyvárad), Zsibó vonzó kirándulóhely. A Botanikus Kertben szemet gyönyörködtető, változatos növényfajok élnek, melyek a világ minden sarkából származnak, a tájba illeszkedő barokk stílusú Wesselényi kastéllyal.
Az időszakos jellegű fürdő ásványvizei és szapropél iszapjai különböző betegségeket, bántalmakat gyógyítanak.
A Szamos, a kaszálók, legelők, és a lombhullató erdők az évszakok szerint vonzzák a halászat és a vadászat kedvelőit.
Látnivalók Őrmezőn és a Huszián a műemlék templomok, valamint a Rónavidéki geológiai rezervátumok.
A Wesselényi-kastély 1779 és 1810 között épült, parkjában botanikai kiállítás látható.
Itt született 1796. december 30-án br. Wesselényi Miklós a reformellenzék egyik vezetője. Itt, a kriptában nyugszik az idősebb és az ifjabb br. Wesselényi Miklós a kastély építtetője és fia, az árvízi hajós.
