VERSEC VÁROS

Versec, Vajdaság Bánát nevű tájegységének délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát medence peremén a Verseci-hegy alján.

Belgrádtól 85 km távolságra van északkeletre, a Román határtól pedig 14 km-re.

Versecnek közel 55 000 lakosa van. Nemzetiségi összetétele: szerb 72,5%, román 10,8%, magyar 4,8 %.

Versec jelentős ipari és oktatási központ. Itt van a Hemofarm Gyógyszergyár, a Swisslion csokoládégyár, a Bánát kekszgyár, a Vrsacki vinogradi pincegazdaság, a verseci sörgyár.

Több középiskolája van, valamint Pilóta akadémia, melyen az ország civil pilótáit képezik ki.

Történelméből:

A települést 1427-ben említik először Zsigmond király egyik oklevelében. 1439-ben Verschecz néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt meg (ez látható a mai Várcsúcson). 1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével (ő vezette a szerbeket Szentendrére is) szerbek települtek le a hegy alatt és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében, 1716-ig, ismét török kézre került.

A török uralom megszűnésével a város a Temesi bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították az első iskoláját, gyógyszertárát és postáját. 1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1817-ben szabad királyi város lett. 1840-ben 15 503 lakosa volt.

1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. E győzelem után a csapatok irányítását Blomberg tábornoktól Damjanich János alezredes veszi át. 1848 november 9-én Temesőrnél ismét megverik a szerbeket. Rózsa Sándor csapata is itt harcolt, de a csata után Damjanich feloszlatja őket a túlkapásaik miatt. 1848 december 12-én Damjanich -immár ezredes- beveszi Alibunárt és visszaveri a jarkováci éjjeli támadást.

1849-ben a Szabadságharc leverése után, császári rendelettel Versec a szerb Vajdaság része lett.

1860 és 1863 között megépül a monumentális katolikus templom, mely Szent Gellért püspök és vértanú nevét viseli.

1858-ban Versecre megérkezik a vasút. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismerté tette. A trianoni békeszerződésig Temes vármegyéhez tartozott.

1918 után a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, majd 1945 után Jugoszlávia része lett. 2006 óta Szerbia határain belül van.

 

 

 


Vissza a lap tetejére

Vissza a főlapra