Könyvek

Kassai Tibor: Két és fél év Irakban (1970-1972)
Dr. Karasszon Dénes: Az állatorvoslás története képekben
  Dr. Dénes Karasszon: The History of the Veterinary Profession in Pictures
Ha az lónak tetemi reszketnek - XVI. századi emlék Csíksomlyóról
Pécsi Tamás: Házi emlősállatok mesterséges termékenyítése
Fehér György: Biographia
Vetési Ferenc - Dobos-Kovács Mihály: Állatorvosi patológiai képes album I. - Emlős patológia
Kassai Tibor: Kotlán Sándor élete és munkássága
Karasszon D.: A Magyar Állatorvoslás Kulturtörténete I-II.
Fok Éva - Varga Zsolt: Klinikai Helmintológia
Burucs Balázs-Kocsis István-Megyeri László: Mezőgazdasági kovács szakmai ismeretek I.
Eggenberger J.: "A' Hamar és ócsón gyógyító ló-orvos"
Állatorvosi szótár

Kassai Tibor: Két és fél év Irakban (1970-1972)
Egy kutató állatorvos visszaemlékezései


Kedves Barátom!

Ez a levél a címzettet arról szeretné értesíteni, hogy a közelmúltban megjelent "Két és fél év Irakban (1970-1972) Egy kutató állatorvos visszaemlékezései" című könyvem (148x210 mm-es, kartonált, 160 oldalas).

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (a FAO-nak) állatorvos szakértőjeként két és fél éven át Irakban éltem és dolgoztam. Könyvemben a közel-keleti régióban szerzett élményeimet és tapasztalataimat tárom a nem csak és nem is elsősorban szakmai alapon érdeklődő olvasó elé.

Az olvasó megismerheti a négytagú család idegen kultúrájú környezetbe való beilleszkedésének és otthon teremtésének történetét. Megismerheti a tekintélyes nemzetközi szervezet működési mechanizmusát, a helyi kormányzati szervekkel való együttműködés eredményeit és buktatóit, az iraki kollégákkal való együtt-munkálkodás keserédes tapasztalatait. Színes életképek sorozatának a felidézése segíti az olvasót egy ősi kultúrájú és muszlim hitű ország lakói életének a megismerésében. Megosztom az olvasóval FAO-szolgálatom alatt az iraki Kurdisztánban és a régió más országaiban (Libanon, Kuvait, Irán, Törökország) tett látogatásaim során szerzett tapasztalataimat is.

Ismeretes, hogy a térségből való hazatérésem után a közel-keleti régió súlyos etnikai, vallási és nemzetközi konfliktusok színterévé változott. Könyvemben arra is vállalkoztam, hogy lényegre törő tájékoztatást adjak ezekről a sokakat érdeklő, ám nehezen áttekinthető bonyodalmakról, mint pl. a kurd kisebbség helyzete a térségben, változások Iránban a sah bukása után, a háború Irak és Irán között, a Szaddám korszak megpróbáltatásai Irakban, Kuvait lerohanása, az "Öbölháború", az amerikai-angol offenzíva Irak ellen, a Szaddám Huszein bukását követő időszak Irakban. A projekt keretében elvégzett kutatómunka eredményeiről a könyv Függelék részében adok tájékoztatást. A könyvet gazdagon illusztrálják saját fekete-fehér fotóim.

Megrendelő

A Kaufmann Invest Kft. kiadásában megjelent könyv nem kerül könyvesbolti forgalomba. Megtekinthető és 2700 Ft-os áron megvásárolható a SZIE Állatorvos-tudományi Kar Könyvtárában, 1078 Budapest, István u. 2. Telefon: 4784-228. Megrendelhető továbbá e-mailen: kaufmann.kft@gmail.com és levélben az alábbi címen: Kaufmann Invest Kft. 1125 Budapest Rőzse u. 19. II. 8. Fizetni csak a könyv kézhezvétele után kell postai csekken vagy banki átutalással. Ez esetben a könyv ára 2700 Ft+600 Ft postaköltség, összesen 3300 Ft.

2014 májusában

Tiszteletteljes üdvözlettel.

Dr. Kassai Tibor
professor emeritus
1125 Budapest Rőzse u. 19. II. 9.
Tel.: (1) 3559149; mobil: 06 30 853-8800, e-mail: tkassai@t-online.hu





Dr. Karasszon Dénes: Az állatorvoslás története képekben

A szerző orvos- állatorvostörténész, a képi ábrázolás felhasználásának hivatott művelő-je. Több mint két évtizeden keresztül követhettük a MÁL borító lapján megjelent színes ké-peket a hozzájuk fűzött tudományos magyarázó szövegekkel. Számos hasonló tárgyú munká-jában is fellelhetjük a szöveg megértését, illusztrációját szolgáló bőséges képanyagot. Jobbára ezekre alapozza legújabb művét: Az Állatorvoslás története képekben.

Viszonylag csekély számú a hasonló tárgyú, a képi ábrázolás erejével élő művek száma. A szóban forgó könyv azonban ezekhez képest is újat nyújt: nem csak az ókortól kezdődően követi nyomon az állatbetegségek és az állatgyógyászat történetét, hanem kiterjed az őskorra, az emberi történelem írott forrásokból nem ismert hosszú időszakára is.

Az első kép a mezolitikumból, a középső kőkorszakból való: az őstulok látványos bar-langfestménye (Lascaux, Franciaország). Az utolsó pedig Claude Bourgelat szobra, aki a vi-lág első állatorvos képző iskolájának (Lyon, 1762) megalapítója. A könyv tehát - java részt kronológiai sorrendben - közel 20 (!) évezredet ölel át a felsőfokú képzés bevezetéséig. Az egyetemalapítások kora, amelyre vonatkozólag egyébként is bőségesen rendelkezünk irodalmi ismeretekkel, már nem tartozik a könyv tárgyi anyagába.

A kutatók többsége szerint az állatorvoslás kezdete a kutya domesztikációjával esik egybe. Ennek időszaka tudományos viták tárgya, több tízezer évre tehető. Némi támpontot nyújthat a németországi Oberkassel környékén talált, és 33 ezer évesre becsült kutyaállkapocs mitokondriális DNS-ének vizsgálata, mely igazolja, hogy a kutya a farkas háziasításának eredménye. Természetesen ebben a történelem előtti időszakban teljesen ismeretlen volt a betegségek eredete, és a legegyszerűbb gyógyítási eljárások sem voltak keresztülvihetők. En-nek folytán az őskori és természeti népek még a "gyógyítás" gyakorlatát babonákra, misztikus elméletekre, tévhitekre alapozták. Az írott orvostörténelem az egyiptomi papiruszokkal (Kr.e. 3000) és a babiloni mázas cserepekkel (a veszettség első leírása, Kr.e. 2300) kezdődik.

Az állatorvoslás története képekben; ezt ígéri a mű címe, azonban ennél jóval többet nyújt. Nem csak az állatorvosi- és természetesen a tőle el nem választható, közös gyökerekkel bíró orvostörténelem hosszú évezredekre terjedő kialakulását tekinti át, hanem egyben rávilá-gít annak szerepére a különböző civilizációkban. Emellett sort kerít az állatokkal, ezek tartá-sával kapcsolatos történeti érdekességek képi ábrázolására is. Néhány példa. Az Olvasónak először kétségei vannak, hogyan kerül Attila vagy éppen Nagy Sándor képe a könyv lapjaira. Ekkor fellapozza a mű végén fellelhető "Lexikont". Ott kiderül, hogy a nagy lovas hadsereg-gel rendelkező hun fejedelem lovait római (esetleg bizánci) gyógyászok kezelték. Nagy Sán-dor pedig híres lova (egyes vélemények szerint hipparionja), Bukephalos révén került be a könyvbe. Érdeklődéssel nézegethetjük azokat a képeket is, amelyek a vallásos hit szerint az állatok, a pásztorok, az állatszerető gazdák patrónusait ábrázolják. Assisi Szent Ferencen kí-vül találkozhatunk olyan szentek képmásával (Remete Szent Antal, Szent Vendel, Szent Ba-lázs és mások) is akik e tekintetben talán kevésbé ismertek.

A könyv kitűnő minőségű papíron, tetszetős tipográfiával készült. Kiadásáért a Magyar Állatorvosok Világszervezetét, valamint az Alpha-Vet Kft.-t illeti elismerés. A sajtó alá való rendezés dr.Szieberth István igényes munkája. A könyv értékét jelentősen növeli, hogy két-nyelvű; a magyar mellett a szöveg angol fordítása is fellelhető. Ennek folytán praktikus aján-dék lehet a külföldi állatorvos barátok számára is.

Jó szívvel ajánlható kollégáinknak, akik a fárasztó napi munka után kikapcsolódásként a szemet gyönyörködtető, zömmel képzőművészeti értékű képek megtekintésével egyúttal kö-zelebb kerülnek választott hivatásuk történeti múltjának megismeréséhez. Emellett a mű az orvostudomány, a régészet, a zoológia, az állattenyésztés iránt érdeklődők figyelmét is fel-keltheti, vagyis mindenkiét, aki számára nem idegen az egyetemes kultúrtörténet.

Dr. Kutas Ferenc professzor emeritus

Dr. Dénes Karasszon: The History of the Veterinary Profession in Pictures

The author is a historian of human and veterinary medicine, devoted to the usage of pictorial representation in his works. We could see the coloured pictures (complete with explanatory notes) on the cover of Magyar Állatorvosok Lapja (Journal of Hungarian Veterinaries) for two decades, and we can find ample illustrative material in his other works, too. The pictures always serve the better understanding of the written word. Karasszon's latest work, The History of the Veterinary Profession in Pictures, is mostly based on pictures as well.

Books exploiting the power of pictorial representation are relatively few in numbers. Karasszon's book, however, is unique even among those few, as it follows the history of animal diseases and animal medicine not only from the Classical Age on. It also includes the preceding long period of human history with no written sources: the prehistoric age.

The first picture, a spectacular cave painting depicting the aurochs (Lascaux, France), comes from the Mesolithic, or 'middle stone age,' whereas the last one is the statue of Claude Bourgelat, who was the founder of the first veterinary school in the world (Lyon, 1762). Thus the book embraces nearly 20(!) millennia, mostly in chronological order, ending with the beginning of higher-level veterinary training. The age of the founding of universities, which is quite well-documented in literature anyway, is outside its scope.

Most researchers think that the beginning of animal medicine coincides with the domestication of the dog. The exact time of this is a subject of academic debates. It was certainly tens of thousands of years ago. The examination of the mitochondrial DNA of the dog jaw found near Oberkassel, Germany, can offer some guidance. Its age is estimated at 33 thousand years, and it proves that the dog is the result of the domestication of the wolf. It goes without saying that the origin of diseases was completely unknown in the prehistoric age, and even the simplest healing procedures were impossible to perform. Therefore prehistoric and natural peoples based the practice of 'healing' on superstitions, mystical theories and fal-lacies. The written history of medicine begins with the Egyptian papyri (3000 BC) and the glazed pottery of Babylon (the first description of rabies, 2300 BC).

The title of the book promises to give us the history of the veterinary profession in pictures, but it actually gives us a lot more. It is not a mere overview of the making of veterinary and human medicine (the two are inseparable, as they have common roots) in the course of several millennia: it also sheds light on the role of medicine in different civilizations. The pictorial representation of historical curiosities related to animals and animal keeping is also present. For example, the reader first has some doubts about what Attila the Hun or Alexander the Great are doing on the pages of this book. Then the reader looks up the Glossary, and finds that the horses of Attila's great army were treated by Roman (or maybe Byzantine) healers, and Alexander the Great was included because of his famous horse (or hipparion as some people think) called Bukephalos. The pictures depicting the patron saints of animals, herdsmen and animal-loving owners can also be of interest to us. Apart from St. Francis of Assisi, we can also see the portraits of other saints (St. Anthony the Hermit, St. Wendelin, St. Basil etc.), who are perhaps less well-known for this aspect of their lives.

The book has been published on paper of excellent quality, and with a pretty typography. Words of praise are due to the World Organization of Hungarian Veterinariens and the company Alpha Vet Ltd. for the publication, and to Dr. István Szieberth for the careful editing. The value of the book is enhanced by the fact that it is bilingual: the Hungarian text is translated into English. Therefore it is a suitable present to foreign colleagues as well.

It can be wholeheartedly recommended to our colleagues who, after their tiring daily work, can enjoy the beautiful pictures (most of which are pieces of fine art), and get closer to understanding the historical past of their profession of choice. The book is also worthy of the attention of those who are interested in medicine, archaeology or animal breeding, i.e. for all those who are no strangers to the universal history of culture.

Dr. Ferenc Kutas






XVI. századi emlék Csíksomlyóról


Szemelvények Háromszék állatgyógyászatának történelméből
gyűjtötte: Sikó Barabási Sándor

nyomda alá rendezte:
Karasszon Dénes
Rácz László
Szieberth István
Kiadó: Magyar Állatorvosok Világszervezete, 2009
Státus Kiadó, Csíkszereda
ISBN: 978-973-1764-88-7

A nemrég Erdélyben, a Magyar Állatorvosok Világszervezte által kiadott könyv gerincét a korabeli, XV. században keletkezett, állatbetegségek ellen ajánlott "gyógyszerek" gyűjteménye, az ún. "csíksomlyói kézirat" ismertetése képezi. Ezen kívül a műből képet kapunk a régi székely állatgyógyászatról, és a székely-magyar, erdélyi élet sok más érdekességéről.

Az Előszó (5-8. oldal), Szieberth István munkája, ismerteti a könyv kiadásának előzményeit, a kézirat keresésének és megtalálásának kalandos körülményeit, valamint feldolgozásának problémáit.

A Történelmi bevezető (9-15. oldal), írta Karasszon Dénes, képet ad a "csíksomlyói kézirat" eredetéről, sorsáról a történelem viharaiban és hatásáról a korabeli-későbbi magyar állatorvosi írásokra. A kézirat eredete a XVI. századra tehető, és valójában a ló gyógyászatban akkortájt ajánlott szerek, "gyógyeljárások" gyűjteménye. A bevezetőben a szerző ismerteti és méltatja azokat a kiváló személyiséget, akiknek a gyűjtemény létrehozásában, az utókornak való megőrzésében szerepük volt.

A "Csíksomlyói kézirat" (16-106. oldal) szöveghű bemutatása képezi a könyv leglényegesebb részét. A kéziratot Karasszon Dénes, Rácz László és Szieberth István dolgozta fel. E helyen ismerhetjük meg a "cseri barátok" (ferences szerzetesek) tollal-tintával papírra vetett, 47 oldalnyi, valamikori alkotását. A könyv bal oldali lapjain található, fakszimile kiadásban, az eredeti mű. A jobb oldaliakon pedig a vonatkozó szövegértelmezés, legalábbis annyi, amennyi az eredeti anyagból kivehető, megfejthető volt. Szövegértelmezés nélkül a jelen állatorvosa a korabeli írást aligha tudta volna megérteni. A korabeli írás a kézírással foglalkozó szakemberek számára is számos megoldhatatlan problémát okozott. A "csíksomlyói kézirat" páratlanul értékes, magyar nyelvemlék a magyar állatgyógyászat régmúltjából. Lényegében a lovak betegségei ellen ajánlott szereket, esetenként gyógymódokat foglalja magába, mai értelemben valamiféle receptgyűjteménynek tekinthető. Ezek a "receptek" népi hagyományokon, szóbeszédeken, jobb esetben megfigyeléseken alapulnak, mint ahogy az akkori gyógyászatban (a humánmedicinában is) ez világszerte általános volt. Helytelen lenne tehát azokon a természettudományos orvoslás minimális kívánalmait is számon kérni, de aligha tartoznak azok előfutárjai, alapjai közé. Magyar emberek, főleg szakemberek számára ennek ellenére érdekes olvasmány, elgondolkoztató, honnan-hová fejlődött hazánkban az állatorvoslás.

Szemelvények Háromszék állatgyógyászatának történelméből
Sikó Barabási Sándor munkája

Bevezető, a háromszéki székelygazda történelemből (107-118. oldal)
A bevezetőben bemutatkozik a Székelyföldön gyakorló állatorvosként kezdő kolléga, aki a népi gyógymódokat szülőhazájában, Háromszék falvaiban ismerte meg.
A következőkben figyelmet szentel az e földön születetteknek, akik a nemzet nagyjai közé tartoznak. Közéjük veszi Szent-Iványi Tamás (1920-1988) professzort is, aki Szentivánlaborfalván született, és a közelmúlt, nemzetközi reputációjú magyar állatorvosai közé tartozott.
A következő érdekes téma a székelység rövid történelme, a mezőgazdaságot-állattenyésztést fókuszba állítva, a XI. századi kezdetektől az 1806-ban bekövetkezett jobbágysorba juttatásig, a székely gazdaságok hanyatlásának megindulásáig.

Az állatgyógyászat múltja és fennmaradt hagyományai
A székely nép úgymond "lóháton született", és ősidők óta óvta lovait és orvosolta azok betegségeit. Az első gyógymódok azok voltak, amelyeket a gazda ellesett a természettől, meg hát azok, amelyek elmondásból terjedtek az állattartók között. A szerző felsorol néhány olyan népi eljárást, amelyet akkoriban az állatok betegségeinek kezelésére alkalmaztak. Külön, hosszabb fejezet a lovak kezelése. Ismertetésre kerül egy 1788-ból fennmaradt írás egy korabeli gyógyász tollából. Ebből és a gyógykovácsok (1800-as évek) feljegyzéseiből képet kapunk a lóbetegségek felismerésének és kezelésének akkori helyzetéről. Ezeket átgondolva, lényegében kevés előrehaladást tapasztalhatunk a cseri barátok 3-4 évszázaddal korábban leírt gyógymódjaival szemben.
A továbbiakban szó van a marhák, a juhok és a disznók kezelési módjairól. Az ezekről való megállapítások egyeznek a lovakról szólókkal.

Bende úr "receptúrái". Már 1936-ban járunk, amikor a derék gyógykovács néhány családjától áthagyományozott "receptet" tollal és tintával lejegyzett. Közülük több, fakszimilében, megtalálható a könyvben. Ezek állatorvostörténeti-kultúrtörténeti érdekességek, azonban a megfigyeléseken-vizsgálatokon alapuló gyógyászathoz vajmi kevés közük van.

Más receptúrák. Székelyföldön más módszerek is ismertek voltak, amelyekkel az állatbetegségeket gyógyítani igyekeztek. Ezek értékelésében a különbség szinte semmi az előbb említetthez képest. Spekulációk és hagyományok a meghatározók a betegségek kezelésében, amelyek a korszerű medicinának csak nagyon kevés használható adatot adtak.
Bende úr receptgyűjteménye 1936-ban látott napvilágot, amikor Hutyra és Marek már közel 50 éve dolgozott a természettudományos állatorvostan kimunkálásán. Ne éljünk a kettő összevetésével. A babonákra épülő állatgyógyászat él ma is, nemcsak Erdélyben, hanem világszerte. Az ún. természetes gyógymódoknak pontosan annyi a tudományos alapja, mint a cseri barátok felfogásának a betegségek keletkezéséről és a beteg állatokkal való bánásról.

Az állatorvoslás kezdete Nem közismert, hogy 1787-ben - pontosan, amikortól a pesti állatorvosképzés megindulását számításba vesszük - állatorvosi szakot létesítettek a kolozsvári orvos-sebészeti intézetben is. A könyvben ismertetést olvashatunk az erdélyi állatorvoslás fejlődéséről, amely lényegében egyezik a mai országéval. Az első orbáncoltásokat 1923-ban végezték, a maleinezést és a tuberkulinozást 1926-ban vezették be. Ezzel az ismertetés megszakad, de ez már egy más történet.

Összefoglaló értékelés

Új, érdekes és értékes, speciális állatgyógyász történelmi munka került a magyar állatorvosok kezébe, amelynek lényege a székelység régmúltbeli, népi állatorvoslásának bemutatása egy több százéves nyelvemlék kapcsán. A könyv egészéről nagyon jó benyomás alkotható. Nekünk, állatorvosoknak - de bizonyára az egész magyar társadalomnak - egyedülálló értékű a csíkszeredai kézirat meglelése, annak feldolgozása és bemutatása. Nem különben azok a szemelvények, amelyekből tájékoztatást kapunk a rég- és közelmúlt erdélyi állatgyógyászatáról. A könyv kitűnően szerkesztett, figyelemre méltóan jó stílusban és témájához méltó, hibátlan magyar nyelven írták.
Egyértelmű, hogy mindez, a kézirat felkutatásától a könyv megjelenéséig a MÁVSz, közelebbről elnökének, Szieberth Istvánnak az érdeme, a történelmi feldolgozásban pedig Karasszon Dénes tevékenysége dominál, aki korábbi, gazdag magyar állatorvos-történeti publikációit új, elismerést érdemlő munkával gazdagította. Nem hagyható figyelmen kívül a csíkszeredai nyomda munkatársainak munkássága sem, anélkül, hogy a kiadvány megjelentetésében a többi résztvevőnek, mindenekelőtt Rácz Lászlónak ne áldoznánk az őszinte elismerés szavaival.

Dr. Karsai Ferenc
emertus professzor


A könyv megvásárolható a MAVSZ Irodájában
( Budapest, Semmelweis u. 1-3) 2500 forintért.

Pécsi Tamás

Házi emlősállatok mesterséges termékenyítése


Válaszd a tudást

Egy szakkönyv margójára

Ebben az évben ünnepeljük a szarvasmarhák mesterséges termékenyítése magyarországi intézményes bevezetésének hatvanadik évfordulóját. Pár évvel ezelőtt még azt mondhattuk, hogy tejelő teheneink mindegyike - sőt már azok szépanyja is - mesterséges termékenyítésből származik. A genetikai trendek, a nemzetközi tapasztalatok is visszaigazolták, hogy a mesterséges termékenyítésnek nincs reális alternatívája. A gazdatársadalom is megbékélt az eredmények láttán az eljárással, s a termékenyítő szakemberek "nyakkendős bikák " egyre kevésbé válnak élcelődések célpontjaivá.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szarvasmarha állományokban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett tejhozam növekedések azt eredményezték, hogy az állományok fizikai lehetőségeik határához érkeztek, s a termékenység összeomlását csak jelentős kényszer szelekcióval lehet elkerülni. Világszerte romlanak a szaporodásbiológiai mutatószámok, hazánkban ez jellemzően nem is a nagy termelésre, hanem gazdálkodási, környezeti tényezőkre, menedzsment hibákra vezethető vissza. A termékenység négyötödében a környezet függvénye.

A mesterséges termékenyítés a többi tudományághoz képest új diszciplína, ismeretanyaga az állat szaporodásbiológiából , állatszülészetből nőtt ki s ötvöződött technológiai elemekkel amelyek már a biotechnika területére vezetnek át. Joggal állíthatjuk, hogy a mesterséges termékenyítés a XX. századi biológiai forradalom fontos építőkockája, s a korszerű állattenyésztés számos eredménye (az ivadékvizsgálatok , tenyészértékbecslés , az eredmények nemzetközi összehasonlíthatósága, az országok közötti tenyésztési integráció) ezen a hasznos tenyésztéstechnikai módszeren alapul. Nem kell tehát bizonygatni , hogy a mesterséges termékenyítésnek a modern állattenyésztésben - különösen a tejelő szarvasmarha szaporításában - megkülönböztetett szerepe van.(és lesz a jövőben is)

A szemmel látható, kézzelfogható eredmények (borjú, malac-, bárány-, csikó-szaporulat) mellett a szaporítási fázis a tenyésztés és az árutermelés kritikus kulcsmozzanata is, s az eredmények elmaradásakor nem ritkán az agrárszakemberek csatározásainak színtere. A hajdanvolt mesterséges termékenyítő hálózat felbomlásával a szaporítóanyag termelés és felhasználás folyamata végletesen kettévált, a szaporítóanyag előállítás iparággá alakult , a piacra juttatása rendkívül erős (nemzetközi) piaci versenyben folyik.

A háziállatok mesterséges termékenyítésére vonatkozó ismeretanyag az elmúlt ötven évben rohamosan fejlődött gazdagodott. A hím ivarsejtek mélyhűtéses konzerválásának igénye kikényszerítette a kriotechnika, biofizika, biokémia kísérleti eredményeinek iparszerű gyakorlattá válását. A hadiiparból , asztronautikából a hűtő és tároló edényzetek hőszigetelési technikája "gyűrűzött be " a termékenyítő iparba. Az üzemi termékenyítő munka szervezése, a menedzsment tevékenység szintén széles skálát ölel fel a logisztikától a szaporodásbiológiai gondozásig.

A 2007. év szakmai könyv újdonságaként jelent meg Pécsi Tamás állatorvos szaporodásbiológus szerkesztésében a Mezőgazda kiadó gondozásában a " Házi emlősállatok mesterséges termékenyítése "című hiánypótló mű. A könyv jó arányérzékkel a szükséges és elégséges mértékben foglalkozik az elméleti alapokkal (anatómia, szaporodás-élettan , andrológia, spermatológia) s elsősorban a gyakorlati ismeretekre koncentrál. Állatfaji bontásban sorra veszi a szarvasmarha, a sertés , a ló, a juh , a kecske a nyúl és az ebek mesterséges termékenyítésének sajátosságait. Az egészséges utódállomány létrehozásának állategészségügyi garanciái- a művi szaporítási létesítmények és az apaállatok EU komform regulációja - szintén helyet kapott a kézikönyvben. A fertőző és nem fertőző eredetű meddőség a nemi úton terjedő betegségek ismerete a differenciált diagnózisok szempontjából fontos tényező. Évtizedes gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szaporodásbiológusok(a társzerzők szám szerint 11-en) adnak útmutatást a fertilitási problémák okainak kiszűrésére, mérsékelésére , a praxisban bevált technikákat a szaporodásbiológiai gondozás kivitelezésére. Emiatt (is) a könyv nem hiányozhat az inszeminátorok, állattenyésztő mérnökök polcairól sem.
A tömör ugyanakkor közérthető szöveg (412 oldal) az ábrák (41) és fotók (53) , képaláírások a téma iránt érdeklődők számára olvasmányossá is teszi a könyvet. Kapható a Mezőgazda Kiadó könyvüzleteiben és a nagyobb könyvesboltokban.

Dr. Flink Ferenc


Fehér György: Biographia

Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza
1787-2007

Budapest, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, 2007.


2007 karácsonya előtt jelent meg a Biographia harmadik, bővített és átdolgozott kiadása. Az első kiadás Kovács Gyula és Fehér György professzorok közös munkája, 1967-ben, a második, 1986-ban látott napvilágot, amikor az állatorvosképzés hazai megindulásának 200. évfordulóját ünnepelték.
Fehér György, az állatorvos-történelem ápolásáért hagyományosan felelős anatómiai és szövettani tanszék nyugalmazott vezetője, újabb húsz év elteltével kiegészítette és átdolgozta a Biographiát, amely az előzőnél ötvenkettővel több, összesen 138 életrajzot közöl az iskolaalapító Tolnay Sándorétól a fájdalmasan korán eltávozott kortársakéig. A szerző ajánlása szerint: "Ismerjük meg az alkotót, az egyéniséget, a szakmaszeretettől fűtött erős akaratot, a szerénységgel koronázott, becsületes, kitartó munkát, a szervezőkészséget és minden mást, ami nélkül tudományt alkotni nem lehet." Az adatokban bővelkedő, szinte lexikonként használható, de személyes vonásokat is felvillantó életrajzi összefoglalásokból az állatorvosképzés és az állategészségügy története is kirajzolódik, továbbgondolásra ösztönözve az olvasót.
A reprezentatív kötet kiemelt szerepet tölt be a kar hagyományainak ápolásában, és részben az interneten is olvasható, a Magyar Állatorvosi Panteon (http://konyvtar.univet.hu/panteon/panteon.htm) keretében.
A kemény kötésű, fekete-fehér fényképekkel illusztrált, 400 oldalas könyv megvásárolható, megrendelhető a SZIE Állatorvos-tudományi Könyvtárában.
Ára: 4000,- forint + postaköltség
Rendelés: H-1078 Budapest, István u. 2.
e-mail: library.univet@aotk.szie.hu


Vetési Ferenc - Dobos-Kovács Mihály:

Állatorvosi patológiai képes album I. - Emlős patológia
Colour Atlas of Veterinary Pathology I. - Pathology of Mammals

A mű a maga nemében hazánkban egyedülálló, ilyen szakkönyv magyar nyelven még nem jelent meg, és egyes hasonló külföldi kiadások is rendkívül ritkák. A könyv a kórbonctan szemmel látható anyagáról általában színes fényképfelvétel és a hozzá tartozó leírás alapján ad átfogó képet, igazi érdeklődésre tarthat számot mind hazánkban, mind külföldön.
A könyv 15 fejezetben tárgyalja az emlős állatok különböző betegségeinek szervi morfológiai elváltozásait. A téma felosztása logikus, az ismertetendők szervrendszerek és szervek szerinti sorrendben követik egymást, és a beosztás könnyű áttekintést tesz lehetővé a műben foglaltakról. Az egyes szerveken belül is megfelelő sorrendet tartanak a szerzők a látnivalókról.
A képes album szakmai használhatóságát, a szükséges eligazítást, ismeretátadást segíti, hogy egyes kiemeltebb betegségről, kórképről egy-egy szervhez kapcsolódva olyan képsorozat tartozik, amely egyúttal a fontosabb egyéb szervi elváltozásokat is demonstrálja.
A szerzők minden egyes képhez közvetlenül adnak az olvasónak eligazítást, így a szükséges ismeretek könnyen követhetők.
A képanyaghoz világos, könnyen érthető és mértéktartó szöveg tartozik. A szerzők minden képaláírásnál csak a legszükségesebbekre térnek ki. Az egyes fentebb említett, kiemelten és összefüggően tárgyalt betegségeket, kórképeket rövid tájékoztatást nyújtó bevezető előzi meg, amelyben a betegség kórtanának vázlatos összefoglalása olvasható. Ezek hasznosan egészítik ki az olvasó igényét.
A képanyag rendkívül gazdag. Az albumban lévő 1691 db fotó legnagyobb része kiváló minőségű, az elváltozások ismertetéséhez tökéletesen megfelelnek. A fényképek 67%-a haszonállatoknak, 33%-a kedvtelésből tartott (kutya, macska stb.) és laboratóriumi állatok elváltozásairól szól.
A szerzők, ahol szükséges, helyesen alkalmazzák azt a módszert, hogy távolabbról és közelebbről is megfigyelhetünk egy-egy fontosabb elváltozást. Néhány esetben, ahol az didaktikai szempontból indokolt, mikroszkópos képek is kiegészítik az elváltozás ismertetését.
A szükséges esetekben egyes felvételek tájékoztató jelölésekkel lettek ellátva.
A könyvhöz részletes tárgymutató is tartozik, amely a könyv gyakorlati használhatóságát jelentős mértékben fokozza.
Összefoglalva szakmai szempontból kiváló munkáról, összeállításról van szó, és egy olyan nagy kórbonctani képanyagkincs hozzáférését teszi lehetővé, amely jelentős mértékben segíti azoknak az ismereteknek megszerzését, amelyek nem csupán az állatorvos (és orvos) patológusok számára hasznos, hanem minden olyan szakember számára, akik e témakörbe betekintve szakmai ismereteiket bővíteni óhajtják. Külön kiemelendő, hogy egy ilyen könyv megjelentetése az egyetemi oktatás szempontjából is hiánypótló, hiszen az állatorvostan-hallgatók mással nem helyettesíthető segítséget kapnak tanulmányaikhoz. Az egyidejű angol nyelvű szövegezés mind a hazánkban tanulmányokat folytató számos külföldinek, mind a külföldi szakembereknek értékes támogatást nyújt szakmai munkájukhoz.

Dr. Kardeván Andor
nyugalmazott egyetemi tanár

Idézet a könyv előszavából:

"A kórbonctan (az anatomia pathologica) oktatásának, ezen belül a gyakorlat- és tapasztalatszerzésnek alapeleme a boncolás, a sedio cadaveris. A boncolás, s a vele kapcsolatos kórbonctani diagnosztikai munka során tett felismerés, a kóros folyamatok összefüggéseinek a feltárása különleges belső szakmai örömforrás is.
A patológiai képes album elsősorban azzal a szándékkal készült, hogy a kórbonctan elsajátításához az állatorvostanhallgatóknak segítséget nyújtson, és a kóros vagy bizonyos értelemben az élettani folyamatoknak, továbbá az élő szervezet alkalmazkodóképességének (az accommodatiónak) a megértéséhez eligazítást adjon. Nem titkolt szándékunk, hogy számot adjunk arról is, hogy a hazai és a nemzetközi állatorvosképzéshez a magyar patológusok milyen módon és eszközökkel járultak hozzá. A tanszék mindenkori munkatársainak szakmunkáiból német és angol nyelvű patológiai és klinikai vonatkozású tan- és kézikönyvekben részletek, fejezetek, s szövegi hivatkozás mellett több szakmai képanyag is megjelent.
Fontosnak érezzük, és megbecsülésünk jeleként albumunkban közreadjuk elődeink és volt munkatársaink néhány képanyagát emlékül-emlékezésül is. A gyakorló állatorvosok, állatorvostan-hallgatók felvételeit örömmel, jóleső érzéssel és köszönettel adjuk közre. (Ezen kollégák neveit a képaláírásoknál jelezzük.) A patológiai album (színes atlasz) elsősorban az állatorvos- és a szakállatorvosképzést szolgálja, de a mindennapos kórbonctani-diagnosztikai munkához (a diagnosztikai patológiához) is segítséget adhat. Tágabb értelemben az élelmiszer- (a hús-) higiéniai, a klinikai-, a parazitológiai-, az epidemiológiai-, a sebészeti-, a ginekológiai- és az andrológiai-patológia ismeretekhez is adatokat nyújt. Ugyanakkor az igazságügyi-állatorvostani ismeretekhez, a zoonózisokhoz is ad támpontot. A makroszkópos képek mellett a funkcionális patológiát szolgálandóan az egyes betegségek patogenezisének, hisztogenezisének könnyebb megértéséhez fény- és elektronmikroszkópos képek nyújtanak segítséget. Egyes vizsgáló (pl. festési) módszerek bemutatásával a boncolás során végzendő felelősségteljes további vizsgálati anyaggyűjtésre hívjuk fel a figyelmet.
Mivel a budapesti állatorvosképzés az ötödik szemesztertől magyar és angol nyelven (szakon) folyik (a kórbonctan oktatása jelenleg 285 órában; az 5-8. szemeszterben történik), az album kétnyelvű, egy-egy betegség egészét ismertető szakszöveggel (nosographia) és képaláírással készült. Ilyen jellegű munka hazánkban első alkalommal jelenik meg.
A képanyag bősége lehetetlenné tette, hogy a madarak patológiájára vonatkozóan képek kerüljenek ebbe a kötetbe. Így az album a házi-, a vadon élő-, a vad- és állatkertekben, zártkertekben, laboratóriumi állatházakban tartott emlősállatok patológiai képanyagát tartalmazza, szervek, szervrendszerek szerinti csoportosításban. Nozológiai részek beiktatását fontosnak tartjuk, még akkor is, ha a képanyagban átfedések vannak.
A szöveg angol nyelvre történő fordítását egykori munkatársunk dr. Sári Imre egyetemi adjunktus végezte, akinek ezúton is megköszönjük szíves munkáját.
A képek és a szöveg lektorálását Dr. Dr. h. c. Kardeván Andor; emeritus professzor, az angol szöveg lektorálását Prof. Dr. Rusvai Miklós, egyetemi tanár volt szíves elvállalni."

A könyv A/4-es méretben, 540 színes oldal terjedelemben, keménytábla kötéssel és műbőr borítóval a VET-Image Kft. gondozásában került kiadásra. Ára 10.900,- Ft.
Megvásárolható postai utánvéttel a kiadónál (megrendelés e-mailben: perenyi@vetimage.hu), illetve személyesen az egyetemünk jegyzetboltjában (Budapest VII., István u. 2.), valamint a Kórbonctani Tanszéken.


Kassai Tibor Tanár Úr "Kotlán Sándor élete és munkássága" című monográfiáját úgy ajánlom figyelmetekbe, hogy idézem a szerző az "Az olvasóhoz" c. bevezetőjét, valamint egy rövid részletet a 14. oldalról, mely részlet sugallta szellemiség átszövi e művet.

"Az olvasóhoz

"Megértem azt is, aki nem ért engem,
Tudok ölelni múltat a jelenben.
És akarom ölelni a jövőt,
S szolgálatára magamat jelentem."

Sík Sándor     

Százhúsz évvel ezelőtt, 1887. július 14-én született, és már negyven éve nincs köztünk Kotlán Sándor, a modern magyar parazitológiai tudomány alapjainak megteremtője. Ma már csak kevesen vannak, akik tanítványai vagy munkatársai lehettek, és egyre többen azok, akik számára ő már csak egy név - vagy egy kép a falon, egy szobor a parkban, amely mellett a hétköznapi gondok szorításában közönyösen elhaladunk.

Alapjában zárkózott ember volt. Bár közel tizenöt évig munkatársa voltam, mégsem állíthatom magabiztosan, hogy alaposan ismertem őt. Amit azonban az emlékezetem megőrzött Kotlán Sándorról, kedves tanáromról és aspiránsvezető mesteremről, a magyar állatorvos-tudomány kiemelkedő személyiségéről, olyan üzenet a múltból, amely méltó arra, hogy továbbadjam az utókornak. E könyvben megosztom a magam és mások Kotlán professzorral kapcsolatos emlékeit azokkal is, akik személyesen már nem ismerhették szuggesztív egyéniségét, tudományszeretetét, az elődök iránt érzett megbecsülését, tiszta emberségét és humánumát.

Benne nemcsak szűkebb tudományterületének művelői tisztelhetik iskolát teremtő, kiemelkedő hatású vezető személyiségüket, hanem a magyar állatorvos-tudomány és állatorvos-történet egészének is számon kell tartania és meg kell becsülnie az általa létrehozott eszmei és tudományos értékeket. Munkásságával a parazitológiai tudomány, a magyar tudománytörténet-ismeret és a magyar állatorvosi szaknyelv egyaránt gazdagodott. Mindezek Kotlán Sándor emlékét azon elődeink sorába emelik, akik különösen kiérdemelték az utókor megbecsülését.

Kotlán életének és munkásságának az áttekintése arra is alkalmat ad, hogy felidézze, megvilágítsa egy kivételes ember és egy gazdag életmű eddig homályban maradt vagy feledésbe merült, ám megőrzésre érdemes vonásait.

A történetírás a jelen aktusa, az eredménye pedig mindig tökéletlen, nem ritkán problematikus rekonstrukciója annak, ami volt, de már nem létezik. Ebben a könyvben nem tudománytörténetet írok, hanem tényekre alapozott, tárgyilagosságra törekvő, még szubjektív visszaemlékezést, felidézve a kort is, amelyben Kotlán professzor élete lezajlott. Bízom benne, hogy e könyvet a magyar agrár-történet és állatorvos-történet jövő krónikásai is haszonnal forgathatják.

Mert azok vagyunk, amire együtt emlékezhetünk.

2007. június

Kassai Tibor"

"...A Kotlán szülőknek tehát nem magyar volt az anyanyelve. Hogyan ítéljük meg akkor Kotlán Sándor nemzeti identitását? Az, hogy ki mitől és mennyire magyar, nagyon bonyolult és szerteágazó kérdéskör, különösen itt a Kárpát-medencében. Széchenyi István, a "legnagyobb magyar", már fiatal ember, amikor elsajátítja a magyar nyelv minden szabályát, késői felnőtt korára pedig már felejti a magyar nyelvet, és nemhogy németül, de még franciául is jobban beszél. Petőfi Sándor, a világban máig legismertebb magyar költő, nem magyar jajszavak közepette jön a világra - szlovák anyától és szerb apától. A magyar szabadságharc leverésekor Aradon vértanú halált halt tizenhárom hős honvédtiszt közül heten nem, vagy csak alig tudtak magyarul. Nyelvünk első tudatos stilisztája is egy erdélyi szász családból származott magyar, Heltai Gáspár (Caspar von Heltau) volt, aki felnőttként ismerkedett meg a magyar nyelvvel. Napjainkban vannak, akik hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a magyarság egyik értéke, szellemi és kulturális gazdagodásának egyik forrása éppen az, hogy képes otthont adni, képes otthonává válni a velünk közösséget vállaló idegen származásúaknak, vagyis hogy befogadó nemzet vagyunk."

E remekmű megrendelhető:
SÍK Kiadó Kft.
1025 Bp., Zöldmáli lejtő 12/A
Tel./fax: 325-6023;
e-mail:sik@sik.t-online.hu


Karasszon D.:
A Magyar Állatorvoslás Kulturtörténete I-II.:

Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2005.

A szerző e munkájának első kötetében az állatorvoslás hazai történetét tekinti át a kezdetektől a magyar állatorvosi felsőoktatás megindulásáig. A könyvészeti részt tartalmazó második kötettel a magyar állatorvostörténet-tudomány első bibliográfiáját veheti kézbe az olvasó. Mindkét kötetben külön hangsúlyt kap a járványosan pusztító állatbetegségek történelemformáló-, egyben a leküzdésük érdekében folytatott küzdelmeink speciális tudománytörténeti- és általános művelődéstörténeti jelentősége.
Az első kötetben az egyetemes és a magyar történelem adja a kereteket: őskor, ókor, kora-középkor, majd a honfoglalás kora, az Árpád kor emlékei, a vallásos-misztikus, ezzel együtt a babonás-mágikus állatgyógyászat történetének ismertetése után bemutatja az alkémista és az asztrológiai irányzatok uralomra jutásának korát. Kéziratban maradt munkák, nyelvemlékek, kódexek, egyházi kiadványok, kalendáriumok, naplójegyzetek, cirkulárék szolgáltattak forrásanyagot. Külön fejezet emlékezik meg a török hódoltság, a reneszánsz, a reformáció koráról, majd az ellenreformáció és a Rákóczi kor állatorvostörténeti emlékeiről. Ugyancsak kiemelten tárja elénk az emberre is veszélyt jelentő veszettség (rabies), takonykór (malleus) és más zoonózisok elleni küzdelmeink történetét. A magyar és a külön fejezetben ismertetett cigány népi állatgyógyászat emlékeinek bemutatását követően olvashatunk az állatorvoslás történetében sok erőfeszítés után végül új korszakot nyitó állatorvosképzés megindulását eredményező felvilágosodás korának jelentőségéről. Ezt követően az elődöknek járó tisztelettel sorolja fel Daday András, Győry Tibor, Kotlán Sándor, Magyary-Kossa Gyula, Thanhoffer Lajos, Zimmermann Ágoston) nevét és emlékezik meg munkásságukról. A kötetet a szerző saját orvos- és állatorvostörténeti publikációinak jegyzéke (189 tétel) zárja, Perjámosi Sándor összeállításában.
A tartalmában, felfogásában, felépítésében egyaránt teljesen eredeti, önálló I. kötethez hasonlóan a II. kötet is a maga 1944-ig megjelent, de mindez ideig feltáratlan, összesen 1287 sorszám alatt rendszerbe foglalt, határterületi, társ- és rokon tudományok; állatorvostörténeti szakközlemények, speciális szakmunkák szerint csoportosított szakirodalmi adatával magyar nyelven az első ilyen természetű vállalkozás. Megjegyzendő, hogy a sorszám csupán a szerzők számát képviseli, mert egy név alatt nevezett szerző valamennyi állatorvostörténeti tárgyú közleményét látjuk felsorolva. A "Perszonáliák" c. és nekrológ-biográfiákat tartalmazó utolsó fejezet után a II.. kötetet részletes tárgy- és névmutató zárja.
A keménytáblás kötésben, összességében 456 oldal terjedelemben, 8 színes képpel és két fekete-fehér ábrával, az OTKA támogatásával a Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtár orvostörténeti sorozatának 39. köteteként megjelent könyvet Gazda István szerkesztette, rendezte sajtó alá és látta el előszóval. A tetszetős kivitelű, jó minőségű papíron megjelent könyv a nyomda jó munkáját dicséri.


Fok Éva - Varga Zsolt:
KLINIKAI HELMINTOLÓGIA

A PORTA-VET KIADÓ örömmel értesíti a magyar állatorvos kollégákat, az állatorvostan hallgatókat és a téma iránt érdeklődő humánorvos kollégákat és orvostanhallgatókat határon innen és határon túl, hogy megjelent a Fok Éva-Varga Zsolt szerzők
Klinikai Parazitológia I. Klinikai Helmintológia című kézikönyve, amely 280 oldalon, 130 fénykép, fejlődésmeneti ábra és több mint 100 összefoglaló táblázat segítségével szervrendszerenként tárgyalja a kutyák és a macskák féregélősködők okozta kórképeit, külön kiemelve az állatokról emberekre terjedő fertőzöttségeket. A szerzők egy fejezetet szentelnek a gyakorló állatorvos rendelkezésére álló diagnosztikai lehetőségek tárgyalására.
A kézikönyv utolsó fejezetében a Magyarországon, ill. az Európai Unióban és a szomszédos országokban forgalomban lévő anthelmintikumokról kaphatunk értékes összefoglalót.

A könyv jelenleg az Állatorvos-tudományi Kar (1078 Bp., István u. 2. sz. alatti) jegyzetboltjában kapható és interneten (http://a3jegyzetbolt.com) keresztül is rendelhető.

Ajánlás
Dr. Biró Péter Gábor (Monor)

Szakirányultságú könyvet írni a szerző(k)re nehezedő (belső s külső) szakmai elvárások okozta nyomás miatt még nehezebb. A szakírók rémálma azonban mégis csak a KÉZIKÖNYV.
Ez ám a nehéz műfaj!
Röviden, tömören, érthetően s mégis szemléletesen az adott tudományterület naprakész tudását az általános állatorvos kérdéseire prompt válaszolva (s adott téma iránti érdeklődését fokozva!), a specialisták elismerését is kivívva, az egyetemi hallgatók, valamint kollégák számára emészthető formában….nos körülbelül ennek kell megfelelnie egy veterinaer kézikönyvnek.

Csudás időket élünk Kollégáim!

Kezemben Fok Éva - Varga Zsolt: Klinikai helmintológia c. könyve.

Tudjátok, hogy liblingem a parazitológia, ezen belül a kutyák s macskák belső élősködői okozta nyavalyái. Hát most élvezkedhetek kedvemre!
Remek kezdet a Gyakorló állatorvos parazitológiai szótára. A fogalmak tisztázása az érthetőség alapja. Néhány oldalnyi elkerülhetetlenül fontos taxonómia után rendkívül hasznos a férgek általános tulajdonságainak leírása, a szerzők szerencsére nem spórolnak a táblázatokkal, így a szöveges részt a gyors tájékozódásra módot adó táblázatok teszik teljessé, ráadásul a Fertőzöttség-Kórokozó-Gazda-Tartózkodási hely-Pete felosztás már egyben a paraziták azonosítását is segíti. Külön öröm az "A különféle féregfajok lokalizációja a kutya és a macska szervezetében" tábla(táblák), mely lokalizáció egyben vezérfonal is a részletes részben. A remekül sikerült fejlődésmeneti ábrák a megértést nagyban segítik s hangsúlyosan felhívják a figyelmet egy-egy faj zoonótikus mivoltára nem is beszélve arról, hogy a gazdit felvilágosítani akaró állatorvosnak mekkora segítségére vannak A fejlődésmeneti ábrákhoz fűzött kommentárok tárgyilagossága és tömörsége -szerintem-oktatandó.
A diagnosztikai rész igazi csemege, mert nincs benne egyetlen felesleges szó sem, nyelvezete jól érthető, szinte csábítja az olvasót a tárgyalt vizsgálatok elvégzésére s mindeközben felhívja a figyelmet egy-egy metódus esetleges túlhaladottságára (természetesen indoklással !)is.
A gyógykezelés és megelőzés rész elején található, a korszerű anthelmintikus kezelés alapelveit taglaló gondolatok szemléletformálóak. A hatóanyagok tulajdonságainak részletes leírása telitalálat, rengeteg időt spórol meg a könyv használójának, egyben kicsit kitekint a határainkon túlra. Remek gondolat a humán készítmények felsorolása, lehetővé teszi, hogy az állatorvos súgjon humán kollegáinak (szívesen veszik!!!).
Ott kezdtem, hogy kézikönyv. Igen, Fok Éva - Varga Zsolt: Klinikai helmintológia c. könyve a szó legnemesebb értelmében csupa nagybetűs KÉZIKÖNYV.
Dr. Biró Péter Gábor (Monor)


dr. Burucs Balázs-Kocsis István-Megyeri László:
Mezőgazdasági kovács szakmai ismeretek I.

A fenti, kissé bonyolult címen egyszerűen patkolástant kell érteni, melyet az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet (1223 Budapest, Park u. 2., www.vkszi.hu) jelentetett meg, a középfokú agrárszakképzés tankönyveként. Az intézet címét azért írtam le ilyen pontosan, mert kizárólag náluk kapható ez a "különleges" tankönyv, ill. on-line rendelhető a web oldalukról.
A "különleges" tankönyv kifejezés azért indokolt, mert én még nem találkoztam olyan patkolástan könyvvel, ahol a fémipari ismereteket ilyen részletesen tárgyalnák a szerzők. Ezért, kissé nagyképűen, mondhatjuk azt, hogy a könyv "mindenre kiterjedően" ismerteti egy patkolókovács szükséges tudásanyagát, természetesen hozzátéve, hogy legalább annyi anyagot hagytunk ki belőle, mint amennyit az adott terjedelem közlésre lehetővé tett. A szakmai részek megírásában Dezső Gergely patkolókovács barátom segített, akinek ezúton is köszönöm önzetlen munkáját.

Részlet a bevezetésből:
"Az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül a patkolás és a pata problémáinak kezelése. Természetesen nem történt volna meg mindez a technika forradalmi fejlődése nélkül. Sok speciális patkolási anyag az ipar más területein már sikeresen kipróbált eszköz. Valószínűleg az elkövetkező években a vaspatkót sikeresen felváltják a műanyag patkók, és az sem kizárt, hogy az új ragasztóanyagok a hagyományos értelemben vett patkolást is kiszorítják. Ma egyelőre még a kiegészítők elterjedése zajlik. A lótartók egyre nagyobb része ismeri meg ezeket, azonban még sok helyen ma is megfigyelhető, hogy tartanak attól, hogy lovukat akár a megelőzés érdekében is, bármilyen, a szokásostól eltérő módon patkoltassák. Fontosnak tartjuk, hogy a lovak egészségét megőrző eszközök egyre inkább mindennapos dolgok legyenek a kovácsok és a lótartók számára.
Ennek a könyvnek célja, hogy mindaz az anyag, amit munkánk során összegyűjtöttünk és ezeken az oldalakon összefoglaltuk, a mindennapokban ténylegesen használható tudássá váljon, és csökkentse a lemaradásunkat a nemzetközi élvonaltól.
Könyvünk nem helyettesíti a folyamatos továbbképzést, a tanulást, mert a patkolástan egy állandóan fejlődő, a tudományos élet, a technikai fejlődés vívmányait alkalmazó mesterség.
Csak remélni tudjuk, hogy jegyzetünk több évig használható lesz a kovácsmesterséget tanuló hallgatók számára."

Dr. Burucs Balázs


"A' Hamar és ócsón gyógyító ló-orvos"

Eggenberger J.:

A Világszervezet céljai között a magyar állatorvosi művelődés relikviáinak felkutatását és közkinccsé tételét is feladatának tekinti. Ennek egy példája "A' hamar és ócsón gyógyító Ló-Orvos. " Pest, 1807 címmel 2001-ben hasonmás (fakszimile) kiadásban megjelentetett - a maga idejében népszerű - régi állatgyógyászati könyv.

A tudományos szempontból nem annyira-, a népi állatgyógyászat múltja és a régi magyar állatorvosi nyelv iránt érdeklődők számára annál értékesebb könyvecske a könyvgyűjtők számára is igazi csemege. A könyv azok közé a különleges kiadványok közé tartozik, amelyek szerzői neve megtévesztő. Az eredeti első kiadást ugyanis öt német korabeli állatgyógyászati könyv magyar fordítása alapján a kiadó, Eggenberger József bocsátotta közre, ám, csak saját nevét tüntette fel a kiadvány címoldalán. A turpisság vádja alól mégis felmenthetjük a derék könyvkiadót, ha figyelembe vesszük, hogy a művet az a Verseghy Ferenc fordította magyar nyelvre, aki a magyar jakobinus összeesküvésben folytatott tevékenysége miatt reá mért kilenc év várfogság után ez időben még szilenciumra ítélve fordításból tartotta fönn magát, ill. csak írói álnevet ("Patikai Lukács") használhatott, ha publikált.

A megtévesztő szerzői név alkalmazásának egyébiránt nem ez az egyetlen előfordulása az állatorvoslás történetében:

- felhasználták már a mythologiai Cheiron kentaur nevét szerzőként, noha a csodalény - még ha történetesen valóban létezett volna - sem lehetett képes patában végződő mellső végtagjával tollat forgatni;

- a bizánci "Hippiatrika" c. gyűjteményes munka említ egy Hippokrates nevezetű állatgyógyász szerzőt, akit - az orvostudomány ógörög atyjával lehetséges összetévesztés elkerülése érdekében - Hippokrates hippiaterként ill. Hippokrates indicusként emlegetünk az állatorvostörténeti szakirodalomban;

- művészi lóanatómiai ábráiról a képzőművészetben is nevezetes, a vérkeringést Harvey fellépését megelőző korban ismertető, ezáltal az orvostörténészekkel is meglepő adatokat közlő bolognai szenátor, Carlo Ruini jogtudós volt, sem anatómiai ismeretekkel, sem művészi adottságokkal nem rendelkezett, semmiképpen sem lehetett a neve alatt megjelent világhírű lóanatómiai mű szerzője

- magyar nyelvű kiadásában "Tseh Márton" nevét viseli egy magát Martin Böhmének nevező brandenburgi állatgyógyász XVII. században megjelent ló-orvosló könyve, ám a szakértők még ez utóbbit is álnévnek tartják.

A téma iránt érdeklődők további részleteket találnak Karasszon, D.: A Concise History of Veterinary Medicine (Akad.Kiadó, Budapest, 1988.) c. könyvében.

Az állatorvoslás története az állatorvosok közvetlen szakmatörténeti érdeklődésén túlmenően a művelődéstörténet számos ága számára is nélkülözhetetlenül fontos ismereteket tartalmaz. Ezek összességükben az állatbetegségek és azok leküzdésének történelemformáló jelentőségét hirdetik. Ezért a régi állatorvosi/állatgyógyászati könyvek facsimile kiadásával kulturális missziót is teljesítünk, legszűkebb értelemben közös történelmünk megismertetését a magyar állatorvosokkal. Reméljük, Európa országainak egyesülése új lehetőséget nyit a könyvtárainkban elfekvő, mindezideig kiaknázatlan kulturális értékeink közkinccsé tételére is.

 

Az "A' Hamar és ócsón gyógyító ló-orvos" ára 5000 Ft. A befizetés postai csekken, vagy átutalással történhet a MÁVSz számlájára (OTP Bank 11705008-20460073).

Ne felejtse meg megadni címét, ahova a könyvet küldhetjük!

A hamar és ócsón gyógyító ló-orvos
A képre kattintva betekintést nyerhet a könyvbe.


Állatorvosi szótár
(magyar - latin - angol - német)

A szótár a korszerű állatorvoslás (határtudományokkal bővített) szókincsét tartalmazza, megadva minden idegen nyelvi lexikai egység magyar ekvivalensét. Az állatorvosi szókincsre koncentrálva utal az állatfajokra, és a határtudományokat is figyelembe veszi (pl. genetika, biológia, anatómia, takarmányozás stb.). Nemcsak elszigetelt szavakat, hanem szóösszetételeket, állandósult szókapcsolatokat, úgynevezett struktúrákat is értelmez. Körülbelül 15 000 címszót tartalmaz, amelyek a magyar vezérnyelv szerint vannak ábécébe rendezve. A szócikkek sorszámot is kapnak és e sorszám segítségével a kötet német-magyar, angol-magyar, illetve latin-magyar szótárként is használható.

Alkotó szerkesztők
Dr. Karsai Ferenc
professor emeritus, az állatorvos-tudomány kandidátusa
Dr. Vörös Károly
tanszékvezető egyetemi tanár, az. MTA doktora
Dr. Szieberth István
a Magyar Állatorvosok Világszervezete elnöke

Lektorok
Dr. Kováts Jenő
c. egyetemi tanár, szakmai és latin, német nyelvi lektor
Dr. Székely András
szakmai és angol nyelvi lektor
Karvázy Balázs
latin és angol nyelvi lektor


 

Vissza a főoldalra